Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Magyar Festészet Napja 2011 október 18.
H.Pulai Éva, 2011. október 10., hétfő, 22:10

„Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot...” (Babits Mihály) Több mint ötven program a Magyar festészet napján.

 

 

 

Idén a Kárpát-medencei magyar festészetet állítja a középpontba október 11. és 18. között Budapesten és több vidéki városban a 10. Magyar festészet napja, amely a közmédia kulturális műsoraiban is kiemelt figyelmet kap.

 

    A Magyar festészet napja tíz éve indult Újbudáról, abból a kerületből, ahol annak idején Csontváry Kosztka Tivadar műterme volt - idézte fel a rendezvénysorozat és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közös sajtótájékoztatóján Kupper András, Újbuda alpolgármestere. Csak remélni lehetett, hogy egyszer az egész országot átszövő, az országhatárt is átlépő, egész héten át tartó művészeti fesztivál, a hazai kortárs festészet méltó és átfogó seregszemléje lesz.

 

    Mint Bráda Tibor festőművész, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke megjegyezte, a nagy magyar festő emléke előtt idén egy libanoni cédrus elültetésével tisztelegnek október 14-én, pénteken. Ezen a napon kerül sor a Magyar festészet napja egyik kiemelt programjára is: a Gellért szálló Forrás termében tíz hazai és határon túli magyar művészettörténész, galériás és művész vitatja meg, van-e a magyar festészetnek nemzeti karaktere? A szimpózium előtt a rendezvénysorozat idei fővédnöke, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke mond köszöntőt.

 

  Bráda Tibor bejelentette: a 10. Magyar festészet napja életműdíját Szentgyörgyi József, míg a fiatal alkotóknak járó elismerést Belényi Szabolcs szatmárnémeti festő kapja.

 

„A sötét tónusú, vívódó és zaklatott arcok, portrék mintha valami sötét álomból bukkannának elő, Bogdan Iacob kurátor szavaival élve Belényi „az extrém szubjektivitás kreatív erejében hisz”. Iacob úgy gondolja, a művész szó szerint úgy festi le az embereket, ahogy emlékszik rájuk, vagyis szellemekként.”

 

 

    A rendezvénysorozat keretében nyitja meg kapuit a felújított Szentendrei Művészetmalom és a Szent István bazilika harmadik emeletén létrehozott új kiállítóhely, de számos programmal várja a közönséget többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Képcsarnok Prestige Galéria, illetve Albertirsa, Berekfürdő, Csongrád, Keszthely és Szolnok kulturális intézményei is.

 

    A Magyar festészet napja a közmédiában is ünnep lesz - hangsúlyozta a napokban indult Duna2 intendánsa. Mint Daru Gábor közölte, a Duna Autonómia átalakulásával létrejött csatorna nézői október 10. és 19. között minden hétköznap megtudhatnak valamit a festészetről, többek között a Veiszer Alinda és Teszári Nóra vezette Éjjeli őrjárat adásaiból.

 

    Az október elején indult kulturális sorozatról szólva Teszári Nóra elmondta, hogy öt különböző típusú műsoron keresztül a magyar kultúra teljes spektrumát meg kívánják jeleníteni, míg a Magyar Televízió elsősorban haditudósításairól ismert riportere, Al Ghaoui Hesna a sajtótájékoztatón elárulta: szabadidejében maga is szívesen fest.

 

    Nagy teret szentelnek a Magyar festészet napjának a közrádió adói is. Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója elmondása szerint a Kossuth rádión számos műsor foglalkozik a festészettel, a Bartókon "Hang-galéria" nyílik, de a Petőfi rádión is hallhatók lesznek képekhez kapcsolódó műsorok.

 

    Mint Pintér Edina kulturális programszerkesztő felidézte: a Nemzeti Galériában M. S. Mestertől a kortársig 16 remekművet "szólaltattak meg" a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának tagjai; a festmények hangulatát érzékeltető improvizációk a Bartók Rádióban lesznek hallhatók október 18-án.

 

    A tárlatok s a hozzájuk csatlakozó események mindegyikét nehéz felsorolni – az érdeklődők részletesen megtekinthetik a www.festeszetnapja.hu oldalon.

.

Forrás:

MTI

 

 

 

Szentgyörgyi József: Cím nélkül

1987

(Forrás: artportal.hu)

 

Szentgyörgyi József (Balatonarács, 1940. szeptember 15.–)

 

1968: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kádár György. 1969-1972: Derkovits-ösztöndíj; Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1970: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázatai, III. díj, II. díj; 1971: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázata, I. díj; Stúdió '71, Fővárosi Tanács díja; 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázatai, I. díj, III. díj; 1973: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázatai, I. díj, II. díj; 1974: Stúdió '74, Fővárosi Tanács díja; 1974: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület pályázatai, I. díj, II. díj; 1975: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület rajzpályázata, III. díj; 1978: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Nógrád Megyei Tanács díja; Akvarell Biennálé, Város Tanácselnökének díja, Eger; 1981: Munkácsy-díj; 1982: Debreceni Nyári Tárlat díja; 1986: Honvédelmi Pályázat és Kiállítás, I. díj; 1987: III. Szegedi Festészeti Kiállítás, Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja; 1989: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Megyei Szakszervezet díja; 1992: VIII. Rajzbiennálé, Képző- és Iparművészek Szövetségének díja; 1996: Egri Akvarell Biennálé, Nemzeti Kulturális Alap díja; 43. Vásárhelyi őszi Tárlat, Nemzeti Kulturális Alap díja; 1999: Tornyai-plakett. Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Olaszországban járt tanulmányúton.

Budapesten él. Kiváló kolorista, festészete a színek viszonylataiban, a színfoltok egymáshoz viszonyított arányaiban, ritmusában, a megjelenítés expresszív dinamizmusában keresi költői mondanivalóját. Festészetének egyik meghatározója az európai keresztény hagyományhoz való tartozás, képeinek kiindulópontja mindig az ember.

 

 

Szentgyörgyi József: Gyász

(Forrás: artportal.hu)

 

 

Rieder Gábor: Szentgyörgyi József

 

2008. 5. 15.

A tágabb értelemben vett kortárs képzőművészetben párhuzamosan élnek egymás mellett a régen indult irányzatok és a frissen született tendenciák: a konzervatívabb iskolák, az újonnan felfedezett élő klasszikusok és az egészen divatos trendek egy nagy egységet alkotnak. Normális esetben.

 

Magyarországon a rendszerváltáskori paradigmaváltás miatt bizonyos stílusvilágok és tematikák szokatlan erővel szorultak ki a köztudatból, a friss nemzetközi trendeket kereső új képzőművészet és a visszafelé megírt neoavantgárd nehezen legyőzhető lobbiereje miatt. Ezzel a megállíthatatlan esztétikai kiválasztódással szállt szembe az Aulich Art Galéria. A tőzsdeügynökségnél elszállásolt kiállítóhelyen most éppen Szentgyörgyi József utóbbi évtizedekben készült festményei kerültek terítékre. Szentgyörgyi művészete ízig-vérig a hatvanas években gyökerezik, de nem a nemzetközi neoavantgárdban, hanem Kelet-Európa nehéz és súlyos művészettörténetben. Bár van benne egy jó adag absztrakt expresszionizmus és pop art is, mégis, az egésznek Kondor Béla archaizáló öröksége ad karaktert. Szentgyörgyi az alapszínekből építkezik, csupa rikító vörös, gyönyörű kék és élénk sárga, de a tarkaságot a riasztóan fekete alaptónus ellensúlyozza. Az expresszíven izgalmasra formált felszínbe helyenként tárgyakat applikál a fehér ingtől kezdve, az újságpapír-kivágásokon keresztül, a feketerigó fészekig. Nem a tárgykultúra popos dadaizmusa vezérli, hanem egy egységes szimbólumvilág megteremtése. Vissza-visszatérő motívumai a szárnyak, a keresztfa, a háromszög és a fészkek. Szentgyörgyi nem cinikus jókedvvel applikál a tárgyak eredendő többértelműségére hagyatkozva, életművének motorja a klasszikus magyar művészattitűd, a bukásra ítélet messianizmus. Saját magát feszíti meg a feketére váló színpaletta közepén, de a megváltás helyett csak a kelet-európai tragikumot érezzük benne. Mint Kondor Béla sötétbe zuhanó angyalainál. Nem csoda, hogy a felszínes retró nem tud mit kezdeni ezzel a drámai örökséggel, hiszen nem lehet rajta könnyedén nevetni, mint a piros műbőrfotelen vagy a táncdalslágereken.

 

Forrás:

www.artportal.hu

 

 

 



Olvasva: 2066 alkalommal