Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
A középkor eurója
H.Pulai Éva, 2011. október 21., péntek, 12:24

I. (Jámbor) Lajos: Renovatio Regni Francorum

 

 

 

Habár az Európai Unió hivatalos fizetőeszközét, az eurót csak 1999-ben vezették be, annak gyökerei a 9. századig nyúlnak vissza. A hatalma megszilárdításán fáradozó Jámbor Lajosnak ugyanis olyan pénzt sikerült veretnie, amelyet birodalma egész területén elfogadtak.

 

Sokáig apja hosszúra nyúlt árnyékában igazgatta az Európa nagyobbik felére kiterjedő Frank Birodalmat Jámbor Lajos (814-840), Nagy Károly harmadik fia. 814-ben választották meg a frankok királyának és római császárnak, s egészen 840-ben bekövetkezett haláláig volt Európa legerősebb állama élén. Apja terhes örökségét jelzi, hogy kormányzásának legnagyobb sikerét „Nagy Károly vívmányának” keresztelték el, s rá csak mint „A nagy császár kicsi fiaként” utalnak. Volt azonban egy olyan tette, ami nem csak a középkori uralkodók sorából emelte ki, de általa apját is túlszárnyalta: egységes pénzt veretett, amelyet nyugaton Spanyolországtól Fríziáig, Britanniától a szláv területekig használtak. A felirata alapján Christiana religio-nak nevezett érme lényegében az első egységes európai fizetőeszköz volt.

 

 [I. (Jámbor) Lajos (latinul: Ludovicus Pius, németül: Ludwig der Fromme, franciául: Louis le Pieux vagy Louis le Débonnaire), (778. április 16. – 840. június 20.) frank király (781-től) és római császár 814-től haláláig.

 

Lajos volt Nagy Károly négy törvényes fiának egyike, ám a legidősebb, Púpos Pipin, részt vett egy apja elleni összeesküvésben, amiért Károly egy kolostorba száműzte. Így csak hárman maradtak „versenyben” apjuk örökségért, így Lajos jogosan remélhette, hogy megoszthatja a Károly örökségét két bátyjával, Ifjabb Károllyal, a frankok királyával és Pipinnel Itália urával. A 806-os Divisio Regnorum-ban Nagy Károly Ifjabb Károlyt tette meg örökösévé, mint császár és minden frank terület ura. Pipin kapta Lombardia vas koronáját, Lajos pedig Septimaniát, Provencet és Burgundiát.

 

Ám nem sokkal később Károly elvesztette első két fiát. Pipin 810-ben, Ifjabb Károly pedig 811-ben halt meg. Így Lajos lett apja társcsászára 813-ban. 814-ben, apja halálakor ő örökölte az egész Frank Birodalmat annak összes pozíciójával (egyedül Itália nem került a közvetlen uralma alá, amit Pippin fia, Bernard örökölt).]

 

Hogy felmérjük az esemény jelentőségét, egészen a 8. század utolsó évtizedéig kell visszakanyarodnunk. 793-ban, vagy 794-ben Nagy Károly megnövelte a frank dénár tömegét és méretét, szigorú ellenőrzés alá vonta a pénzverdéket, számukat megfelezte, s elrendelte, hogy egyetlen báró vagy püspök neve sem jelenhet meg az érméken, kizárólag a sajátja. Jóllehet az új érmét a birodalom egész területén verték, számos helyi variánsa terjedt el. Így miközben a Karoling érme egyre inkább egységesült, a különböző pénzverdék is kifejezhették „különállásukat”.

 

Uralkodása végén, 812-től Nagy Károly egy saját képével ellátott érmét hozott forgalomba. Ugyan ezt csak maroknyi helyen készítették, s kevés maradt fenn belőle, számos könyvből ismert az illusztrációja. Célja egyértelmű volt: a császári hatalom és presztízs közvetítése, amihez a római „modellt” másolta – római viselet elöl, keresztény templomforma hátul. A modern kori analógia szempontjából a kápolnának, esetleg keresztelőkápolnának vélt rajz a fontos, mivel ezt használta Jámbor Lajos is új érméjén. Mikor 814-ben Lajos egyeduralkodóként követte apját a trónon, a kormányzás kontinuitásának biztosítása érdekében folytatta a pénzverést. Néhányon rajta volt a Christiana religio felirat, a többin pedig különböző minták díszelegtek, úgy mint városkapu, hajó, vagy a pénzveréshez használatos eszközök. 818-ban ezt egy új érme váltotta fel, amelynek egyik oldalán a császár neve szerepelt egy kereszttel, a másikon pedig a pénzverde helye volt olvasható.

 

A Christiana religio 822/823-ban került bevezetésre; ezzel először lett egy érme egységes kinézetű, s nemcsak a típusát tekintve. Akadt azonban némi különbség az egyes változatok között, Trierben nem voltak pontok a kereszt körül, a sensi érmék templomképe alatt egy S betű volt, egy másik érmén pedig mindkét oldalt díszítette kereszt – a numizmatikusok legnagyobb örömére, akik ezzel könnyen lokalizálhatták a különböző pénzverdéket. A 9. században élt frankok számára azonban lényegében nem volt különbség az olasz, a fríz, vagy az acqutániai érmék között.

 

Lajos dénárok

 

Habár a Lajos haláláig előállított pénz csak 17-18 évig volt forgalomban, sok helyen felülmúlta a Nagy Károly ideje alatt vert monogramos érmék számát, például Észak-Európa legnagyobb piacán, Dorestadnál, vagy az északi-tengeri kikötővárosban, Domburgban. Lajos teljesítményét a történelmi körülmények figyelembevételével kell értékelni: hatalmát állandóan fenyegették, kétszer is letaszították a trónjáról, s mindvégig gyengekezű uralkodónak tartották. Ennek némileg ellentmond a birodalom egész területére kiterjesztett pénzverési tevékenysége: a Christiana religio értékállú volt, nagy számban cirkulált a Frank Birodalom területén, s lényegében kizárta a külföldi fizetőeszköz jelenlétét.

 

 

múlt-kor,történelmi portál

History Today

 

 

 



Olvasva: 2215 alkalommal